Bizalommal kivezetni a családokat a nehéz helyzetekből

Az egészségfejlesztési segítő munkaköre sokféle feladatból áll össze, és rengeteg szálon tud bekapcsolódni egy család megoldandó helyzeteibe, hogy segítsen kiutat találni a problémákból. Ehhez a sokrétű eszköztárhoz sokféle területről kell információt gyűjteni és a szakismeretekből biztos alapot építeni a későbbi intézkedésekhez, döntésekhez. A szakterület ellátásához viszont a tudás mellett ugyanúgy szükség van szociális érzékenységre is. Az ideális segítő mások bajában, félelmében, elakadásában nem a nyűgöt, hanem a segélykérést hallja meg, és egyből a megoldási lehetőségekre fókuszál.

Összekötő egységek a szociális hálózatban

Az egészségfejlesztési segítő egyrészt együttműködik az egészségügyi szolgálatokkal, másrészt kapcsolatban áll a köznevelési intézményekkel és civil szervezetekkel, harmadrészt pedig – és ez a kiemelt kapcsolódási irány – a családok mellett végzi a munkáját. Feladataihoz tartozhat minden olyan intézkedés, amely egy közösség, egy család, vagy azon belül az egyén életfeltételeinek javítására irányul, elsődlegesen az egészségmegóvás, gyógyulás szempontjai mentén.

„Ahogy maga a szakterület is fiatal még ebben a formában, a képzés is az újabbak közé tartozik. Felismerve azt, hogy a szociális területen milyen nagy szükség van sokrétű tudással rendelkező szakemberekre, az egészségfejlesztési segítő munkakör ellátásához is többféle szakismeret biztosítja a felkészülést. Az anatómiai, élettani és klinikai ismeretek, a szociális képességeket erősítő tantárgyak mind az alapozás részei. Később, a munkavégzés során gyakran adódnak majd döntési helyzetek, vagy többlépcsős megoldási terveket kell kidolgozni, vagy egyszerűen ’csak’ hasznos javaslatokat, tanácsokat adni – és ehhez mind nagy szükség lesz a biztos szakmai háttérre.” – mondja Piskóti Zoltánné Judit, oktató, pedagógus, a MEREK (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) főnővére.

Tehát a napi munkájában az egészségügyi segítő olyan, mint egy összekötő egység az egészségügyi szolgálatok, intézmények, szervezetek és a családok között. Sok területen tud bekapcsolódni a szociális szakemberek mellé. Akár vidékről, akár a nagyvárosokról beszélünk, mindenhol találunk kisebb-nagyobb közösségeket, akik szociális problémákkal küzdenek. A legnagyobb szükség a munkájára azonban a leszakadó kistérségekben, fokozottan rászoruló családok körében van.

Bizalomépítés lépésről lépésre

Születésünktől fogva szükségletek alakítják az életünket. Ha az alapvető igényeink nem teljesülnek, csökken az életminőségünk, ez pedig magában hordoz egy sereg olyan tényezőt, amelyek mind a betegségek kockázatát növelik, rontják az életfeltételeinket. Sokan küzdenek napi szinten olyan problémákkal, amelyek az alapvető tényezők hiányából erednek.

Az okok egy része azonban még a szociálisan hátrányos helyzet mellett is orvosolható. Kellő odafigyeléssel, megismerve az adott probléma összetevőit, meg lehet találni azokat a kiugrópontokat, ahonnan a kivezető út tervezhető. És itt jön az egészségfejlesztési munkatárs kulcsszerepe. „A jó segítő először is megteremti azt a bizalmi közeget, amelyben a másik fél képes őszintén beszélni a problémáiról. Aki egy mély belső krízist él meg, vagy a család helyzetét igyekszik a külvilág elől elfedni, nem fog rögtön megnyílni. Sokszor csak próbálkozások sora tudja feloldani azt bizalmatlanságot, távolságtartást, ami a lelki problémákat eltakarja. Egy felkészült segítő viszont tisztában van vele, hogy a hárítás mögött mi húzódik.  Ha valaki mások bajában, félelmében, elakadásában nem a nyűgöt, hanem a segélykérést hallja meg, az a jószándék előbb-utóbb átmegy, és elkezdődik a beszélgetés. Amint a felszínre került problémákhoz használható javaslatokat kapnak, az együttműködés is megindul.” – osztja meg a tapasztalatait Piskóti Judit.

Kezelni és megelőzni

Ha már kialakult a bizalmi kapcsolat, a támogatott fél is ragaszkodik ahhoz a személyhez, akivel az első lépést megtette. Így az egészségfejlesztési segítő a munkája során végig tud kísérni családokat a problémáik megoldásában. „Ez pedig hatalmas kiváltság és nagy helyzeti előny, mert így olyan apróbb dolgokra is ráláthat, amelyek a rendszerben esetleg csak később tűnnének fel.”

A felismerés, a problémák beazonosítása és a megfelelő kezelési terv a legfontosabb elemei lehetnek egy-egy családdal, egyénnel folytatott munkának. Ilyen például, amikor egy fogyatékosság ismeretében a szakember segít a családnak az ellátáshoz való hozzáférésben, az akadálymentesítési feladatok szervezésében, elvégzésben. Vagy a megélhetési problémákból fakadó krízishelyzeteket felismerve egyből a megfelelő helyre irányítja a családot. De együttműködhet a családdal tartósan beteg személy gondozása során, haldokló családtag ápolásánál, elhalálozás esetén az ügyintézésben, vagy bármilyen nehézség esetén bevonhat olyan további szakembert, aki a segítő folyamatot előmozdíthatja.

A már fennálló problémák kezelése mellett a másik nagy terület a prevenció, hiszen a kialakult helyzetek megoldásán túl az egészségfejlesztők fontos szerepet kapnak a kockázatok felmérésében és a megelőző lehetőségek megtanításában. Ide kapcsolódnak a szélesebb körben megszervezett, rendszeres szűrővizsgálatok; vagy a családok körében a mindennapi higiénére vonatkozó gyakorlatok átadása, a baleseti veszélyforrások megismertetése, felkészítés a betegségek elleni védekezésre.

Kísérő a megoldásban

Az egészségfejlesztési segítő tehát minden olyan tevékenységben részt tud venni, amellyel a családok életminőségének javulása elősegíthető. Az biztos, hogy kicsit sem lesz számára egyhangú a munka, hiszen az új helyzetekhez mindig új stratégia kell, és közben sok emberrel dolgozik folyamatosan. Amire egy jó segítőnek nagy szüksége lesz, az a kitartás, empátia, jó kommunikációs készség és a szorgalom, amellyel a feladataiban érintett szakterületekről folyamatosan információt gyűjt. Amit Piskóti Judit biztatásként üzen a pályára készülőknek: „Mindig nagy szakmai élményt ad, amikor egy családnak sikerül átadni az egészségtudatos gondolkodást, vagy amikor a segítségünkkel jutnak ki egy krízishelyzetből. Ahhoz a kézhez, aki a bajból kisegítette őket, később is ragaszkodni fognak. Ez a sok hálás kézszorítás ad erőt és szakmai magabiztosságot, amikor újabb családokkal kezdünk dolgozni a kivezető út építésén.”

Piskóti Judit

pedagógus, főnővér, MEREK (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja)