A műtő felé menet kell igazán a bátorítás

Az operációt végző team tagjai közül a műtőssegéd az, akivel a betegek elsőként találkoznak a műtő felé vezető úton. Ő kísér be és ő visz vissza a kórházi ágyra, az ő kezére bízzuk rá magunkat, amikor elérkezik a kiírt időpont. Ilyenkor mindenkiben ott a szorongás és az izgalom. Nem mindegy, hogyan szólnak hozzánk, hogyan kérnek meg az indulásra, hogyan fognak meg, amikor emelnek és szállítanak. A beteg szempontjából és a team tagjai számára is nagyon sok múlik a műtőssegéd szakmai és emberi hozzáállásán.

Testi- és lelkierő kerestetik

Igazi fiús szakma az egészségügy szakterületei között a műtőssegédé. Előfordul, hogy nők is jelentkeznek a képzésre, de a munkakörhöz kapcsolódó feladatok jellege miatt elsősorban férfiak maradnak a szakterületen. A betegek emelése, mozgatása kétségkívül jókora fizikai megterheléssel jár. Ezzel együtt, részben a jó erőnlét, másrészt a műtétre kísért betegeket bátorító hozzáállás miatt, a műtősfiúkról általában a vagányság, a rátermettség és a jóindulat jut eszünkbe.

„A képzésen résztvevők között többségben vannak azok, akiket a munkahelyük iskoláz be – mondja Székely Ildikó oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló – de szép számmal jelentkeznek olyanok is, akik egészen más szakmából érkeznek. A tanulás azok számára is sok újat hoz, akik már addig is egészségügyi intézményben dolgoztak. A féléves képzés alatt még nagyobb belátást nyernek a szakmába, elmélyítik az ismereteiket és nem ritkán további, kiegészítő tanulmányokhoz is kedvet kapnak. Menet közben ugyanis rájönnek arra, hogy sokkal könnyebben végzik a mindennapi munkájukat, ha kellő szakmai tudással rendelkeznek.”

„Sokakat az hoz a képzésre, hogy meglátják a hiányszakmában rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá saját tapasztalatait Rés Zsuzsanna oktató, műtős szakasszisztens. „Ahogy műtősnőre, úgy műtőssegédre is nagy szükség van, keresett szakmák és mivel a műtéteket el kell végezni, a munkáltatók is egyre jobban próbálják anyagilag motiválni a jó szakembereket. Főleg a képzett munkaerőt. A szakmai tudatosság nagyon fontos a saját hatáskörben meghozható döntéseknél és a teljes műtéti teammel való együttműködésben is. Sokkal könnyebb félszavakból kommunikálni, ha minden munkatárs képben van.”

Jó kezekben lenni

Feladatait tekintve a műtőssegéd–gipszmester részt vesz az előkészítő munkákban, a műtét során pedig az operációt végző csapat, elsősorban az orvos és a műtősnő keze alá dolgozik. Ismeri és használja a műtői berendezéseket, alkalmazza a különböző műtéti eljárások szerinti beteg–előkészítési és fektetési módszereket. A feladatkörének megfelelően gondoskodik a betegekről a műtétek előtt és után, valamint intézi a műtők szakszerű rendbetételét. Gipszelési tevékenységet az orvos által megadott útmutató alapján végezhet, az ehhez szükséges anyagok és eszközök ismeretében.

„A gipszmesteri képzettség olyankor jön igazán jól, amikor valaki mondjuk egy egészségi probléma miatt átmenetileg, vagy sok ledolgozott év után már egyáltalán nem tudja emelni a betegeket. Ezzel a plusz szaktudással továbbra is szükség lesz rá, hiszen az orvosnak nyújt asszisztenciát a gipszelési tevékenységben.” – emeli ki Székely Ildikó.

A sok szerepük közül talán a legfontosabb, ahogyan a műtétre váró beteghez kapcsolódnak. „A műtő a legtöbb ember számára ijesztő hely. Félelmet, szorongást kelt, hogy nem tudnak majd magukról, miközben számukra jórészt idegen emberek beavatkozást végeznek a testükön. Ráadásul az operáció kimenete miatt is izgulnak. Ekkor az első ember, akivel a műtét felé vezető úton kapcsolatba kerülnek: a műtősfiú. Az ő kezében ezzel máris van egy felelősség, hiszen emberek bízzák rá magukat. Nagyon sok múlik rajta, hogy a beteg milyen lelkiállapotban kerül a műtétre. Pozitív hozzáállással, kiegyensúlyozottsággal és bátorító humorral rengeteget tud segíteni.” – hangsúlyozza Rés Zsuzsanna a munkája során tapasztaltakat.

Stabil játékos a csapatban

„Szerencsére sokan hozzák magukban ezt a hozzáállást, a veleszületett empátiát. Jó látni, mennyi szeretet van például azokban, akik gyerekosztályokról érkeznek a képzésre, hiszen ezért is választották, hogy kicsik mellett dolgozzanak. Ez az elhivatottság nagyon kell a pályán. De ugyanilyen fontos, hogy jó csapatjátékos legyen a műtőssegéd. Ennek az alapjait pedig tanulni kell és a gyakorlatban elsajátítani” – mondja Székely Ildikó.

Mint minden segítő szakmában, a mindennapok nehézségeiben erőt ad a tudat, milyen fontos feladat embereket a bajban támogatni és mennyire jó megélni az eredményét. A műtőssegéd direktben kapja a hálás tekinteteket, kézszorítást, köszönetet – elsőként a műtétet végző csapatból. „A munkakörrel járó felelősséggel, a segítő szereppel, a team-ben nyújtott teljesítmény fontosságával tisztában kell lenni – erősíti meg Rés Zsuzsanna – ezeket a szempontokat is igyekszünk tudatosítani a képzés során. Nemcsak a gyógyításra váró testtel, hanem a betegek lelkével is találkoznak, ez pedig megtisztelő feladat. Talán ez a lelki jelenlét is hozzájárul, hogy már a képzés során nagyon jó csapatok alakulnak, akik a továbbiakban is segítik egymást. Küldik a szakmai anyagokat, megosztanak történeteket. Sokszor közös programokat, sütögetést is szerveznek, és megmozgatják a kapcsolataikat annak érdekében, hogy segítsenek egymásnak a vágyott szakterületen elhelyezkedni. Nagyon jó érzés ezt oktatóként megélni, és ilyenkor már biztosan tudjuk, hogy a munkájukat is ilyen szeretettel és elhivatottan végzik majd.”

Rés Zsuzsanna

oktató, műtős szakasszisztens

Székely Ildikó

oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló